2012. május 26., szombat

# kaland # könyv

Ha eljön a pusztító vadkan


Még ma is tart az a trend a magyar olvasóközönségben, hogy magyar szerzőtől nem igen olvasnak el könyvet. Pedig érdemes, találni is lehet remek darabokat a szép és szórakoztatóirodalomban egyaránt. Így próbáltam szerencsét Ta-mia Sansa első regényével, a Sötét Hórusszal.

Tartalom:
"Az öt bolygót felölelő liberális szellemiségű Bubastis és a hagyományos, patriarchális berendezkedésű Terrai Császárság alkotta kétpólusú univerzum megrendülni látszik.
A harc kereszttüzében egy különös, múltbeli sérelmeit magában mélyen elfojtó, önnön lidérceivel küzdő albínó nő, Nekhti áll…
A sci-fi klasszikus Asimov nyomdokain haladó Sötét Hórusz egy politikai és társadalmi mondanivalóval megtűzdelt izgalmas, meglepetésekkel teli, fordulatokban gazdag kalandos történet, melynek átélése során az olvasó elgondolkodhat arról, mi a valódi szabadság, hol húzódik a határ lehetőség és kötelesség között, és mit is jelent áldozatot hozni egy magasabb rendű cél érdekében…"

Forrás: Moly.hu

Eddig nem igen olvastam sci-fit. Sansa a könyvével rávezetett arra, hogy ideje jobban beleásnom magam.
Magáról a Sötét Hóruszról. Rövidecske a könyv (266 oldal), és ezt leginkább a vége felé éreztem. Számomra olyan gyorsan megoldódtak az események. Pedig Nekthi kinevezésééig nagyon szépen építkezett a történet, fokozatosan bontotta le Sansa a történet alaphelyzetét egészen a végső káoszig. Érezni lehetett a feszültséget, ahogy az eddig biztosnak tudott világ lassan, de egyenes úton van a pusztulás felé. És ez a bizsergető feszültség magával rántja az olvasót, szinte letehetetlenné teszi a könyvet.
 Másik rossz dolog, amit még mondani tudok, az az eleje. A rengeteg szereplőt nehéz volt elhelyezni, a különböző színhelyekhez kapcsolni. Nekem leginkább az volt a zavaró, hogy a szereplők egyszer a kereszt, majd a vezetéknevükön voltak megszólítva. Esetleg egy szereplőlista sokat segített volna a könyvben.
Ezen a két dolgon kívül több kifogásolnivalóm nincsen. Logikusan felépített világ, könnyen el lehetett benne merülni, a szereplők is kedvelhetőek, karakteresek, még a kevésbé fontosak is. Az egyiptomi mitológia felhasználásért meg külön piros pont jár, mert ritkán találkozok vele könyvekben, pedig én nagyon szeretem az ókori Egyiptomot. :) És a történet is lekötött, természetesen. Ahogy fentebb is írtam, egy jó tempóban építkező sztori, ami kellően izgalomban tartja az olvasót.

Összegezve, a Sötét Hórusz 8/10-es könyv. Első könyvnek nagyon, de nagyon erős, kedvet csinál a szerző további műveihez. Egy-két hibája van csak, de kárpótol érte a jól kidolgozott világ és szereplők. All zusammen, kíváncsi leszek Sansa további műveire, az biztos. :)

Nincsenek megjegyzések:

Follow Us @soratemplates